külsős link,  Majomhimlő
Segítsd a felvilágosítást egy megosztással!

 

UNCUT NEWS HUNGARY CIKKSOROZATA


Fókuszban a majomhímlő-hoax

Ahogy látjátok, a majomhímlő globális pandémiává igyekszik fejlődni a már jól ismert forgatókönyvet felhasználva. A covidból tanulva összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat magáról a betegségről és a csalássorozatról, ami a vakcinákig vezet, ha nem vagyunk résen.

Elsőre sokaknak furcsának tűnhet, de az alap, ami mindennél fontosabb, jól jegyezzétek meg: NEM LÉTEZIK olyan, hogy MAJOMHÍMLŐ. Ahogyan bárányhimlő sem, így értelemszerűen az övsömör sem az, aminek mondják. Egy betegség van, amit az emberiség az elmúlt 200 évben a virológia nevű áltudományt használva többfelé szedett. Ezek a különböző kórokozóknak tulajdonított nyavaják nevükön kívül a lefolyás súlyosságában különböznek, illetve míg a himlő (állítólag) csak emberek között terjed, a majomhimlő ‘kórokozóját’ már az állatok hordozzák, és képesek az embereket is megfertőzni vele. Fontos kihangsúlyozni, hogy a fenti tulajdonságok csupán elméletiek, ezeket az állításokat mindmáig nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.

Ha ugyanazon tünetek, ugyanazon átviteli mód, ugyanazon vakcina és ugyanazon elméleti antitestválasz jellemez több betegséget, akkor ez nem arra utal, hogy egyugyanazon betegség fut több néven? A következő posztokban bővebben foglalkozunk a témával. Ez az az ismeret, ami kulcsfontosságú a jövőre nézve, mivel ezt a csalást ellenünk felhasználva könnyen manipulálhatók a tudományos vizsgálatok, annak eredményei, ezáltal a teljes járványügyi narratíva.

Az első kutatás, ami erre a csalásra épül, már el is készült, eredménye kimondja:
a majomhimlő tünetmentesen is lezajlik, ezzel potenciális hordozókká váltunk mindannyian! Ugye tudjátok, mi jár a tünetmentesen (egészségesen) tesztpozitív embernek, és a kontaktjainak? Részlet az anyagból:

Tünetmentes orthopoxavírus-keringés az emberekben a kameruni csimpánzok között kitört majomhimlőjárvány nyomán

“Az OPXvírusok tünetmentes vagy fel nem fedezett keringése a kameruni emberekben valószínű, és gyakori a majomhimlő-rezervoárokkal való érintkezés, ami felveti az emberi és állati megbetegedések folyamatos felügyeletének szükségességét.”

“A kameruni Mfou körzetben azonosítottuk az OPXV-ellenes antitestek jelenlétét a himlőoltás koránál fiatalabb résztvevőknél, ami arra utal, hogy az OPXV nem észlelt vagy lehetséges tünetmentes keringése az emberi populációban ebben a régióban.”.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31769389/

A kutatás során olyan területeken, ahol kitört a csimpánzok között a majomhimlő-járvány, mintát vettek a környéken élő tünetmentes emberekből és a tudósok meglepetésére orthopoxvírus-ellenes antitesteket találtak azon emberek szervezetében is, akik koruknál fogva már nem kaptak himlő elleni ‘védő’oltást. Mi más is következhetne ebből, minthogy a humán populációkban tünetmentesen is kering a majomhimlő, így egy járvány kitörése bármikor bekövetkezhet? Ez a következtetés viszont hamis, a rejtélyes antitestek magyarázata a WHO iránymutatásai között is megtalálható:

‘Mivel az ortopoxavírusok szerológiailag keresztreaktívak, az antigén- és antitest-kimutatási módszerek nem nyújtanak majomhimlő-specifikus megerősítést. A szerológiai és antigén kimutatási módszerek ezért nem ajánlottak diagnózis felállítására vagy az esetek kivizsgálására, ha az erőforrások korlátozottak. Ezenkívül a vakcinia-alapú vakcinával nemrégiben vagy távolról történő oltás (pl. bárki, akit a himlő felszámolása előtt oltottak be, vagy aki magasabb kockázat miatt nemrégiben oltották be, mint például az ortopoxavírusokkal foglalkozó laboratóriumi személyzet) hamis pozitív eredményhez vezethet.’

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/monkeypox

A kimutatott antitestek mögött tehát más is állhat, ezek következnek lentebb.
Folyt. köv.👇

 

 

HIMLŐ: egy sikertörténet, és ami mögötte van

Leírása: a himlőt a variola vírus, az Orthopoxvirus nemzetség DNS-vírusa okozza . Az ember az egyetlen ismert hordozója ennek a vírusnak. Emberről emberre terjed, és a természetes fertőzés légúti cseppek belélegzése vagy fertőzött anyaggal való érintkezés útján történik a nyálkahártyán. Történelmi adatok azt sugallják, hogy a himlő nem nagyon fertőző, és nagy népsűrűségre van szükség az átvitel fenntartásához. A legnagyobb kockázatnak azok a személyek vannak kitéve, akik szoros, hosszan tartó érintkezésben vannak egy fertőzött beteggel. 10-14 napos lappangási idő után a fertőzött személynél súlyos tünetek jelentkeznek, lázzal, rossz közérzettel és fejfájással. Ezután makulopapuláris kiütés alakul ki az arc, a nyálkahártyák, a törzs és a végtagok érintettségével. A léziók az ezt követő 1-2 nap során pustulárissá és mélyekké válnak, a 10. napon pedig varasodás képződik. A betegek a kiütés első hetében a legfertőzőbbek, amikor a szájnyálkahártya fekélyes elváltozásai miatt a vírus terjedése a legnagyobb. Az általános halálozási arány körülbelül 30%, a legtöbb halálozás a betegség második hetében következik be.

1980. május 8-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette a himlővírus teljes globális felszámolását. Ezt a pillanatot tartják az egyik legnagyobb sikertörténetnek az egész modern orvostudományban. Az emberiség összefogott egy világméretű erőfeszítésben, és végül legyőzte a halálos ellenséget az oltás orvosi „csodájának” segítségével. Ezt a diadalmas eredményt azóta is minden oltási törekvés igazolására használják. A himlő injekció útján történő kipusztítását erősen népszerűsítették, hogy a nyilvánosság elfogadja a további betegségekre kifejlesztett vakcinákat, és a jelenlegi rohanó kísérleti mRNS-oltásokat, amelyeket a „SARS-COV-2” terrorkampány során kényszerítenek ránk.

A kampány tervezett céljait felsoroló 1958-as WHO közleményéből néhány részlet:

‘AJÁNLJA minden kormánynak, hogy:
(a) 1959 és 1960 között oltsák be a lakosságot azokban az országokban, ahol a himlő fő endemikus gócai vannak; és
b) 1961–1962 folyamán a lakosság további vakcinázását kell végezni azokban a gócokban, ahol a betegség továbbra is fennáll, és ezt követően ismételt vakcinázást kell végezni, amennyiben az az egyes országokban szerzett tapasztalatoknak megfelelően szükségessé válik;

AJÁNLJA, hogy minden országban, ahol kötelező a himlőoltás, folytassák a himlő elleni oltás beadását a betegség felszámolása során világszerte’

https://apps.who.int/iris/handle/10665/88784

Amint az a fentebb látható, fokozott erőfeszítés mutatkozott a lakosság himlő elleni oltására, különösen a szegényebb országokban. Ezt az erőfeszítést annak ellenére hajtották végre, hogy bizonyos területeken az ismételt oltási kampányok kudarcot vallottak, és annak ellenére is, hogy az oltóanyag használatának ismert veszélyei voltak. A WHO további vakcinázást és bizonyos populációk újraoltását szorgalmazta. Más szóval, a WHO tömeges oltási kampányt szorgalmazott emlékeztető oltással, miközben egyidejűleg biztonsági tanulmányok elvégzését kérte magukról a vakcinákról. Ez ismerősen hangzik?

De mi van akkor, ha a himlő felszámolása nem állja meg a helyét? Mi van, ha a himlőnek nevezett betegség tünetei még ma is fennállnak? Mi van, ha ezek a tünetek soha nem tűntek el, csak új nevet és személyazonosságot kaptak? Mi van akkor, ha a „vírus” kiirtására használt vakcinák valójában ugyanazokat a tüneteket okozzák, mint a himlő, vagy még rosszabb? Mit árulna el ez pontosan azokról a szervezetekről, amelyek sikert hirdettek és győzelmi táncot jártak?

A ‘kihalt’ himlő tüneteivel teljesen megegyező betegség nyomába fogunk eredni, de előtte ismerjük meg minden idők eddigi leghalálosabb vakcináját, amire érdemes egy teljes bejegyzést szentelni.

Folyt.köv.👇

 

 

Ismerős lehet: tömeges oltás bármi áron

Noha 1958-ban úgy tűnt, hogy a vakcinák biztonságossága még kérdéses volt, utólag van szerencsénk látni, milyen pusztító hatásokat fedeztek fel végül hosszú távon:

‘A vakcinálás mellékhatásai:

Gyakoriság és klinikai jellemzők
„A himlőoltás kevésbé biztonságos, mint a ma rutinszerűen használt oltások. A vakcina ismert mellékhatásokkal jár, amelyek az enyhétől a súlyosig terjednek. Az enyhe vakcinareakciók közé tartozik a szatellit elváltozások kialakulása, láz, izomfájdalmak, regionális limfadenopátia, fáradtság, fejfájás, hányinger, kiütések és fájdalmas érzések az oltás helyén. 13 , 18 , 19 Egy közelmúltbeli klinikai vizsgálat szerint a vakcinázottak több mint egyharmada kihagyott napokat a munkából vagy az iskolából ezen enyhe, oltással összefüggő tünetek miatt. 18 ‘

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1069029/#__ffn_sectitle

A CDC szerint:

‘Ezzel szemben a legtöbb himlő- vagy majomhimlő-oltást kapó embernek csak kisebb reakciói vannak, mint például enyhe láz, fáradtság, mirigyduzzadtság, bőrpír és viszketés az oltás beadásának helyén. Ezeknek a vakcináknak azonban komolyabb kockázatai is vannak.

A múltbeli tapasztalatok alapján a becslések szerint minden 1 millió beoltott emberből 1-2 ember fog meghalni az oltás által okozott életveszélyes szövődmények következtében.’

https://www.cdc.gov/poxvirus/monkeypox/clinicians/smalpox-vaccine.html

Úgy tűnik, hogy a himlőoltás enyhe reakcióinak egyedüli tünetei maga a himlőbetegség. Ráadásul a CDC valószínűleg alábecsüli a vakcinával kapcsolatos halálesetek számát. Felvetődik a kérdés: miért szükséges egy már nem létező, kihalt betegség ellen immunitást szerezni?

2003-ban Bush elnök úgy döntött, hogy minden katona számára kötelezővé teszi a himlő elleni védőoltást, valamint további félmillió egészségügyi dolgozónak ajánlja fel. Annak ellenére, hogy a himlőt bő 23 évvel Bush Jr. döntése előtt világszerte kiirtottnak nyilvánították, és magát a betegséget 1949. óta nem endémiásnak tekintették az Egyesült Államokban, a kiirtott „vírus” biofegyverként való felhasználásának veszélyét hozták fel e döntés indoklásaként. A CBS akkori jelentése nagyon sötét képet fest az oltásról:

‘A legveszélyesebb vakcina
„A himlő lehet az ember által valaha ismert legrosszabb betegség. 1880 és 1980 között körülbelül félmilliárd embert ölt meg, mielőtt kiirtották volna.

És a himlőoltás is halálos. A tudósok az ember által ismert legveszélyesebb vakcinának hívják.”

„A vakcinát 1796.-ban hozták létre. A ma használt vakcina lényegében ugyanaz – mondja Offit. „ Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az oltások nagyon biztonságosak és hatékonyak, és azok is. De az összes oltás, amit ma használunk, a modern technológia eredménye. Ez nem igaz a himlőoltásra. Ennek van egy mellékhatásprofilja, amit ma nem fogadnánk el oltásként” – mondja.

https://www.cbsnews.com/news/the-most-dangerous-vaccine/#app

A mai eseményekkel való párhuzam több ponton is felismerhető. A vakcinák kockázatait a tömeges oltássorozatok beadása után ismerték el, így lesz ez majd a covid vakcinák esetében is. Viszont ki kell térni a vírus biofegyverként való felhasználásának kockázatára, ami alapot szolgáltatott a katonaság beoltására. Nem ismerős a biofegyver szó Ukrajna kapcsán? Nincsenek biofegyverek, amik veszélyt jelentenének ránk, a politikusok által lobogtatott dokumentumokban feltételezések vannak papírra vetve, amik nem minősülnek bizonyítéknak. A riogatás bevett politikai eszköz, és mindig célja van. A biolabor hoaxnak megelőző vakcina lesz a vége, és az ilyen jellegű tartalmak megosztásával ha tetszik, ha nem, gyógyszeripari propagandát terjesztetek! 👆
Megosztottunk egy, a témát alaposan kitárgyaló cikket, nem árt újra előszedni, mert az abban felsorakoztatott információk máskor is hasznotokra lehet. Hosszú anyag, de erősen ajánlott:

https://t.me/uncutnewshungary/8483

A himlő elleni harc sikeresnek mondható, kiirtottuk vaxokkal a bolygóról.💪 Himlő volt-nincs, az emberiség hátradőlhet. Vagy mégsem?
Folyt. köv. 👇

 

 

Gyilkos denevérektől a majmokig

Egész biztosan csak véletlen, hogy 1958-ban, a himlő felszámolásának kihirdetése évében bukkant fel egy új kórokozó, aminek a tünetei teljes átfedést mutatnak a himlő tüneteivel. Azt csak az aluliskolázott oltásellenesek gondolhatják, hogy a WHO előre tervezett a tömeges oltás eredménytelenségével, ezért előre gondoskodott a megoldásról egy új betegség felfedezésével. Ez a betegség nem más, mint a majomhímlő.
Hogyan, hogy se nem, a betegség csak a fogságban tartott, kísérletezésre használt majmokat érintette. Tizenkét évvel a felfedezése után és egy évtizeddel a himlő legyőzésének kihirdetése előtt azonban a majomhimlő egyszeriben úgy döntött, hogy állatról emberre ugrik. Természetesen az a tény, hogy ez a minden tekintetben a himlővel azonos „vírus” a himlőoltási kampány csúcspontján ugrott ki, hogy megfertőzze az embereket, csak „véletlen”. Vagy az is lehet, hogy a himlővel összefüggő betegség tüneteit átkeresztelték, átcímkézték, és most új betegségként adják el, hogy a sikeres felszámolási kampány látszatát fenntartsák?

Elképesztő a hasonlóság ezen állítólagosan eltérő „vírusok” között, a bemutatáshoz használjuk a WHO honlapját:

“A majomhimlő klinikai megjelenése hasonlít a himlőre, egy rokon orthopoxvírus-fertőzésre, amelyet 1980-ban világszerte kiirtottnak nyilvánítottak.”

„A majomhimlő egy vírusos zoonózis (állatokról emberre terjesztett vírus), amelynek tünetei hasonlóak a himlőbetegeknél a múltban tapasztaltakhoz, bár klinikailag kevésbé súlyos. A himlő 1980-as felszámolásával, majd a himlőoltás abbahagyásával a legfontosabb orthopoxvírussá vált. A majomhimlő Közép- és Nyugat-Afrikában fordul elő, gyakran trópusi esőerdők közelében.

A majomhimlő természetes rezervoárját még nem azonosították, bár a rágcsálók a legvalószínűbbek. A fertőzött állatok nem megfelelően főzött húsának és egyéb állati termékeinek fogyasztása lehetséges kockázati tényező.”

Diagnózis

„A figyelembe veendő klinikai differenciáldiagnózis magában foglalja az egyéb bőrkiütéses betegségeket is, mint például a bárányhimlőt, a kanyarót, a bakteriális bőrfertőzéseket, a rühöt, a szifiliszt és a gyógyszerekkel összefüggő allergiákat. A betegség prodromális szakaszában fellépő limfadenopátia klinikai jellemző lehet a majomhimlő és a bárányhimlő vagy a bárányhimlő megkülönböztetésére. Ha a majomhimlő gyanúja merül fel, az egészségügyi dolgozóknak megfelelő mintát kell venniük, és biztonságosan el kell szállítani a megfelelő képességekkel rendelkező laboratóriumba. A majomhimlő igazolása a minta típusától és minőségétől, valamint a laboratóriumi vizsgálat típusától függ. Ezért a példányokat a nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelően kell csomagolni és szállítani.Pontossága és érzékenysége miatt a polimeráz láncreakció (PCR) az előnyben részesített laboratóriumi vizsgálat. Ehhez a majomhimlő optimális diagnosztikai mintái a bőrelváltozásokból – a tetőből vagy a hólyagokból és pustulákból származó folyadékból, valamint a száraz kéregből származnak. Ahol lehetséges, a biopszia egy lehetőség. A léziómintákat száraz, steril csőben (vírusszállító közeg nélkül) és hidegen kell tárolni. A PCR vérvizsgálatok általában nem meggyőzőek, mivel a virémia rövid ideig tart a mintavétel idejéhez képest a tünetek megjelenése után, ezért nem szabad rutinszerűen gyűjteni a betegektől.

Mivel az orthopoxvírusok szerológiailag keresztreaktívak, az antigén- és antitest-kimutatási módszerek nem adnak majomhimlő-specifikus megerősítést. A szerológiai és az antigén kimutatási módszerek ezért nem ajánlottak diagnózishoz vagy esetek kivizsgálásához, ha az erőforrások korlátozottak. Ezen túlmenően, a közelmúltban vagy távolról végzett vaccinia vakcinával végzett oltás (pl. bárki, akit a himlő felszámolása előtt beoltottak, vagy a közelmúltban oltottak be nagyobb kockázat miatt, például az orthopoxvírus laboratóriumi személyzete) téves pozitív eredményekhez vezethet.’

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/monkeypox

Hogy ezeddig miről is van szó, illetve további tudnivalók a következő posztban.
Folyt. köv. 👇

 

 

A fent idézett hivatkozás több pontját is érdemes elemeznünk, hogy megértsük, mit tartogat nekünk a jövő a majomhimlő kapcsán.

Kezdjük azzal, hogy nem ismerik még a fertőzést hordozó állatok listáját, így jó eséllyel számítani lehet arra, hogy a haszonállatainkat, vagy a kedvenceinket veszik célba, mint fertőzést terjesztő veszélyforrások.
Tovább olvasva ‘lehetséges kockázati tényező’-ként tartják számon a húsfogyasztást, illetve az állati eredetű fogyasztási termékeket.
Ha az Agenda21/30, illetve a Great Reset törekvéseivel összevetjük ezeket a pontokat, világosan látszik, hogy remek alkalom nyílik az embereknek betiltani az állattartást, illetőleg a húsevésről áttérni a műhús és rovarok fogyasztására. Kínában láthatjuk, hogy néz ki mindez, naivság lenne azt hinni, ez Európában nem történhet meg.

Hogyan kapcsolódik a majomhimlő a himlőhöz?

„A majomhimlő klinikai megjelenése hasonlít a himlőre, egy rokon orthopoxvírus-fertőzésre, amelyet világszerte felszámoltak. A himlő könnyebben terjedt, és gyakrabban volt halálos, mivel a betegek körülbelül 30%-a meghalt. A természetes úton szerzett himlő utolsó esetét 1977-ben mutatták ki, és 1980-ban a világméretű oltási kampányt követően bejelentették, hogy a himlőt világszerte felszámolták. Már 40 év telt el azóta, hogy minden országban felhagytak a rutinszerű himlőoltás vaccinia-alapú vakcinával. Mivel a vaccinia vakcina a majomhimlő ellen is védett Nyugat- és Közép-Afrikában, a be nem oltott populációk ma már érzékenyebbek a majomhimlő vírusfertőzésre is.

Míg a himlő már nem fordul elő természetesen, a globális egészségügyi szektor éber marad arra az esetre, ha természetes mechanizmusok, laboratóriumi baleset vagy szándékos kibocsátás következtében újra megjelenhetne. A himlő újbóli megjelenése esetén a globális felkészültség biztosítása érdekében újabb vakcinák, diagnosztikai és vírusellenes szerek fejlesztése folyik. Egy új, harmadik generációs vaccinia vakcinát hagytak jóvá a himlő és a majomhimlő megelőzésére. Vírusellenes szereket is fejlesztenek. Ezek most hasznosnak bizonyulhatnak a majomhimlő megelőzésében és leküzdésében is.”

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/monkeypox

Mi más, mint vakcina, ugye?…

Más forrásokat tanulmányozva is ordít, hogy a két betegség egy és ugyanaz, idézzünk az 1988-as, Frank Fenner által írt, nagy részletességgel kitalált Himlő és felszámolása című művéből:

‘Az emberi majomhimlőt először 1970-ben ismerték fel; ez egy súlyos szisztémás betegség, generalizált pustuláris kiütéssel, amely klinikailag megkülönböztethetetlen a himlőtől. A variola és a majomhimlő vírusokon kívül a himlővírus 7 másik faja, 4 nemzetségből, okozhat elváltozást emberben (29 .1. táblázat). Bár ezen vírusok mindegyike a legenyhébb tünetekkel és általában csak lokális bőrelváltozással jár, a szóban forgó betegségek potenciális diagnosztikai problémát jelentettek a himlő globális felszámolása során, mivel az elektronmikroszkópos vizsgálattal az elváltozásokban talált vírusrészecskék összetéveszthetők a variola vírussal.”

MAJOMHIMLŐ FŐEMLŐSSÉGBEN

„A majomhimlő vírust 1958.-ban fedezték fel, amikor a koppenhágai State Serum Institute-ban izolálták egy generalizált hólyagos-pustuláris betegség lézióiból fogságban tartott majmok között (Magnus et al., 1959). Nyilvánvaló volt, hogy ha létezne a variola vírus állati rezervoárja, a himlő felszámolása lehetetlen lenne (!!!). A fogságban tartott főemlősökben a himlő és a majomhimlő közötti szoros hasonlóság a majomhimlő vírusra irányította a figyelmet, mint a himlő felszámolását potenciálisan fenyegető veszélyt (Arita és Henderson, 1968). ‘

Magyarán: az első állaton jelentkező megbetegedés okát keresve eleve kizárták a himlőt okozó variola vírust, mint lehetséges kórokozót, mert az esetleges azonosítása veszélybe sodorta volna a himlő felszámolását. A tömeges oltások értelmüket vesztették volna, ha időközben kiderül, hogy a vírus a természetben is megtalálható. Ez az eset ékes példája annak, hogy az érdek előbbre való a hitelességnél, ennyit a tudományról. További furcsaságok következnek lentebb.
👇

 

A majmos mese

A majomhimlő története a fenti könyvben eképp folytatódik:

‘A WHO ezért felvette a kapcsolatot a majmokat használó európai és észak-amerikai laboratóriumokkal (1968-ban 27, 1970-ben 51; Arita és mtsai, 1972), érdeklődve a majomhimlő előfordulásáról, és konkrétan megkérdezve, hogy történt-e fertőzés a laboratóriumi dolgozók vagy az állattartók körében. Az ezt követő vizsgálatok 4 másik jelentett járványkitörést és 4 eddig be nem jelentett kitörést tártak fel főemlősöknél (29.2. táblázat), de nem érkezett jelentés emberi fertőzésről . A majomhimlő vírust 6 epizódban sikerült helyreállítani. A 3. epizód kivételével mindegyik ázsiai majmokban fordult elő, bár egyes járványokban afrikai főemlősök (és a 2. epizódban az újvilági majmok) is megfertőződtek.

E járványok körülményeit Arita és munkatársai foglalták össze. (1972). A cikkükben leírt, de a 29.2. táblázatból kihagyott epizód külön megjegyzést kíván, nevezetesen Gispen és Kapsenberg (1966) megfigyelése, a hollandiai Bilthoven Nemzeti Közegészségügyi Intézet munkatársa, miszerint a majomhimlő vírust eltávolították a normál cynomolgus vese sejtkultúrákból. A laboratóriumi feljegyzések későbbi vizsgálata arra késztette Dr. JG Kapsenberget (személyes kommunikáció, 1980, 1983), hogy ez az izolálás valószínűleg a tenyészet majomhimlővírussal való véletlen laboratóriumi szennyeződésének tudható be, amelyet ugyanabban a laboratóriumban izoláltak kb. a Blijdorp Állatkert járványában fertőzött állatokból (2. epizód).

A fogságban tartott majomkolóniákban 1958 és 1968 között bekövetkezett 9 majomhimlő-kitörésből hét Ázsiából szállított majmokban fordult elő, ami azt a gyanút vonta maga után, hogy a majomhimlővírus tározója valószínűleg ezen a kontinensen található. A WHO által szervezett kollaboratív szerológiai felmérések azonban nem mutattak ki orthopoxvírus antitesteket több mint 1000 Indiában, Indonéziában, Japánban és Malajziában gyűjtött majomszérumban (Arita et al., 1972). Miután 1970-ben Afrikában felfedezték az emberi majomhimlőt (lásd később ebben a fejezetben), Zaire-ben és számos nyugat-afrikai országban majmoktól és más állatoktól gyűjtöttek szérumot. A majomhimlővírus-specifikus antitesteket 8 majomfaj és 2 mókusfaj szérumában mutatták ki, a majomhimlő vírust pedig egy mókus szerveiből nyerték ki (lásd alább).

Bár Ázsiából, Afrikából és Dél-Amerikából származó főemlősök (és az utoljára említett területről származó hangyász) fogságban is megfertőződtek a majomhimlő vírussal, nincs bizonyíték arra, hogy a vírus Afrikán kívül a természetben bárhol előfordulna. Az 1958 és 1968 közötti időszakban nagyszámú főemlőst importáltak Európába és Észak-Amerikába Ázsiából, kisebb számban pedig Nyugat-Afrikából, főként a gyermekbénulás elleni vakcinák gyártására és biztonsági tesztelésére. Abban az időben azok a körülmények, amelyek között a majmokat az ázsiai vagy afrikai befogási helyükről az európai vagy észak-amerikai befogadó laboratóriumba szállították, számos lehetőséget kínáltak számukra, hogy megfertőződjenek más vadon élő állatok vagy ember által szállított kórokozókkal szállításuk során. Kalter és Heberling, 1971). A járványok 1968 utáni megszűnése a főemlősök szállításának akkori javulásának, valamint az Európában és Észak-Amerikában fogságban tenyésztett majmoknak a laboratóriumok általi sokkal kiterjedtebb felhasználásának tudható be.’

Amint az a fentiekből egyértelműen kiderül, a betegség, amit majomhimlőnek neveztek el, a kísérletezésre használt, fogságban tartott állatok között jelent meg. Még véletlenül sem a kísérletek mellékhatásait, vagy a rossz tartási körülményeket okolták, pedig külön említést kap, hogy a szállítási körülmények javulásával ‘megszűntek a járványok’. Hogy hogyan csináltak a meséből tudományos valóságot? Ez jön a következőkben.
👇

 

 

Akármiből valami, avagy a modern ‘tudomány’

Maradunk Fenner könyvénél, hiszen aki szemfüles, tetten érheti a csalást belőle könnyűszerrel:

‘A WHO majomhimlővel és kapcsolódó vírusokkal foglalkozó informális csoportjának első ülésén, 1969. márciusában Moszkvában a szakértők egyetértettek abban, hogy az első jele annak, hogy a bőrsérülésből felépült vírus majomhimlő vírus lehet, az lesz, ha a bőrön keletkezett pockok vérzést okoznak chorioallantois membránon 3 napos 35 °C-os inkubáció után.

1970. szeptember 23-án Dr. SS Marennikova, Dr. EM Shelukhina és Dr. NN Maltseva, a WHO moszkvai együttműködési központjából, egy zaire-i betegtől küldött anyagból vírust találtak a chorioallantois membránon. A 2 napos inkubáció után megvizsgálva a pockok „tökéletesen tipikusak” voltak a variola vírusra. Egy újabb napos, 35 °C-on végzett inkubáció után azonban némi vérzés jelentkezett a pockok körül, ami a variola vírusnál soha nem látott jellemző, és a majomhimlő vírusra jellemző. A további vizsgálatok kimutatták, hogy a majomhimlő vírushoz hasonlóan és a variola vírussal ellentétben a Zaire-izolátum nagy elváltozásokat okozott a nyúl bőrén.

Eközben a WHO atlantai együttműködési központjában variola vírust diagnosztizáltak a szeptember közepén Libéria különböző részein felfedezett 2 himlőszerű betegség esetéből származó anyagok alapján. Ez a diagnózis nagy aggodalomra ad okot, mivel Libériát 1969 óta mentesnek tartották a himlőtől. Miután Henderson értesült az emberi majomhimlő zaire-i előfordulásáról, azt javasolta a WHO atlantai együttműködési központjának, hogy a libériai izolátumokat alaposan vizsgálják meg megfelelő tesztekkel. hogy kiderüljön, nem lehet-e majomhimlő vírus. A libériai izolátumokról és az azt követő Sierra Leone-ból és Nigériából származó izolátumokról ezután kiderült, hogy a majomhimlő vírus jellemzőivel rendelkeznek (Lourie et al., 1972).

Dr. Keith Dumbell Londonban és Rijk Gispen Bilthovenben, valamint a WHO atlantai és moszkvai együttműködési központjaiban intézkedtek a zaire-i és a libériai izolátumok további vizsgálatáról. A majomhimlővel és a kapcsolódó vírusokkal foglalkozó informális csoport második ülésén 1971 februárjában az ezekkel az izolátumokkal kapcsolatos munka képezte a megbeszélések fő témáját. A találkozón részt vevő szakértők egyetértettek abban, hogy ezek az izolátumok valóban majomhimlő vírusok. Ez a következtetés jelentős megkönnyebbülés forrása volt, mivel kizárta annak lehetőségét, hogy a himlő a legvalószínűtlenebb járványügyi helyzetekben is kiújuljon; ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy egy új, generalizált orthopoxvírus-betegséget fedeztek fel az emberben, amelynek közegészségügyi jelentősége ismeretlen.’

Amit ebből a laikusnak érteni kell, az annyi, hogy a minták 2 nap inkubáció során tipikusan úgy viselkedtek, mint a variola vírus, azaz a himlő. Ámde a WHO szakértőinek közbenjárásával a mintát tovább inkubálták egy tojásban, ezzel hosszabb ideig mérgező tenyésztési körülményeknek tettek ki, az értelemszerűen bekövetkező változásokra (jelen esetben bevérzés) kijelentették, ez a bizonyíték a majomhimlőre. Látható tehát, hogy a kutatók az inkubációs idő manipulálásával azt a hatást keltik, amit láttatni szeretnének.

Hogy mit is izoláltak pontosan, és milyen módszerekkel miféle légből kapott megállapításokra jutottak a tudósok, az anyag terjedelme és az idő hiánya miatt nem lehetséges feltárni, de egy másik alkalommal visszatérünk a témára. Most viszont a ‘vírus’ laboratóriumi kimutatásáról ugorjunk át a klinikai diagnosztikára, nézzük meg, hogyan különböztetik meg az orvosok a két, állítólag különböző betegséget egymástól.
👇👇

 

Tudományos majmok

A virológusok azt állítják, hogy a limfadenopátia a majomhimlő egyik meghatározó jellemzője, és hogy a nyirokcsomók megnagyobbodása ennek a betegségnek tulajdonítható, a himlőben viszont nem észleltek ilyet. Nem győzik a médián keresztül ezt, mint tényt, elültetni az emberek agyába. A majomhimlős történet azonban szétesik, ha ennek ellenkezőjével találkoznak a gyakorlatban. Egy kis utánajárással kideríthető, hogy megállja-e a helyét a fikciójuk:

Ez az első, 2020. novemberi forrás azt állítja, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomók nem mindig vannak jelen a majomhimlőben:

„Az emberi majomhimlő hasonlít a himlőhöz, kiütésekkel és jellegzetes tünetekkel, amik általában enyhébbek, és a himlővel ellentétben a nyirokcsomók általában (bár nem mindig) megnagyobbodtak. A betegség leggyakrabban nem specifikus, influenzaszerű tünetekkel kezdődik, amelyek közé tartozik a rossz közérzet, láz, hidegrázás, fejfájás, torokfájás, izomfájdalom, hátfájás, fáradtság, hányinger, hányás és nem produktív köhögés. A limfadenopathia lehet regionális vagy generalizált, és leggyakrabban a submandibularis, a postauricularis, a nyaki és/vagy az inguinalis nyirokcsomókat érinti.

https://www.cfsph.iastate.edu/Factsheets/pdfs/monkeypox.pdf

Biztos, hogy a duzzadt nyirokcsomók nem jellemzők a himlőre? Nem találtak, vagy nem keresték a lymphadenopathiát a vizsgálat során? Egy 2012-es forrás az utóbbit támasztja alá, az írás szerint a nyirokduzzanat nem volt jól leírva a himlő esetében, mivel nagyon kevés figyelmet fordítottak erre a tünetre a vizsgálat során. Himlő esetén azonban a nyirokmirigyek hipertrófiáját (megnagyobbodást) és hyperameiát (vérfelesleget) észleltek, amire azt mondták, hogy ez a megnagyobbodás a folyadékvisszatartás miatt következett be. Ebben a forrásban azt is állítják, hogy a majomhimlős eseteket nagy valószínűséggel himlőként diagnosztizálták (vagy logikusan fordítva), és hogy a majomhimlőt 1970-ig nem is ismerték el külön betegségként, vagyis addig ugyanaz a betegség volt:

„A természetben előforduló himlő nyirokcsomó-patológiája kevéssé van leírva. Councilman et al. (1904) megjegyzik, hogy a 20. század előtti irodalomban „nagyon kevés figyelmet fordítottak a variola nyirokcsomóinak állapotára”. Bras (1952) esetsorozatában beszámol arról, hogy a nyirokcsomókat nem vizsgálták rendszeresen, és leírása három mondatra korlátozódik. A rendelkezésre álló adatok közül a leggyakrabban jelentett bruttó csomóponti változások a hypertrophia és a hyperaemia; azonban sok esetben a nyirokcsomók állítólag normálisak. Szövettanilag úgy tűnik, hogy a megnagyobbodás, amennyiben van, elsősorban az ödéma és a torlódás következménye. Councilman et al. (1904) konkrétan kijelentik, hogy „a csomópont megnagyobbodása inkább az ödémának, mint a celluláris hiperpláziának köszönhető”. Szinusz hisztiocitózis és multifokális vérzés eritrophagocitózissal és bőséges fibrinnel, amikről szintén beszámoltak. A léphez hasonlóan sok szerző több nekrózis és limfocitolízis gócot ír le, baktériumokkal vagy anélkül; azonban nem mindig találunk összefüggést egy adott betegségtípussal. Néhány jelentés szerint az intraléziós baktériumok okozta nekrózis gyakoribb vérzéses betegség esetén.

„A himlő felszámolása előtt az emberi MPXV fertőzéseket valószínűleg tévesen VARV fertőzésként diagnosztizálták a himlő prevalenciája, valamint a bőrbetegség megjelenésének és progressziójának hasonlósága miatt. A majomhimlőt nem ismerték fel a himlőtől eltérő betegségként egészen 1970-ig, amikor a himlő Kongói Demokratikus Köztársaságból történő felszámolása feltárta a himlőszerű betegség folyamatos előfordulását ( Fenner et al. , 1988b ).

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3498598/

Egyértelmű, hogy az egyetlen klinikai tünet, ami a majomhimlőre jellemző, egyáltalán nem specifikus, így klinikailag a két betegség megkülönböztethetetlen egymástól. A következő posztban tovább kutatunk bizonyítékok után.
👇

 

 

Himlő➡️Oltás➡️Himlő

Az előzőekben már szóba került, hogy a himlő elleni vakcinázás ismert reakciói lényegében lefedték a himlő tüneteit, maga az oltóanyag a himlő rokonának biológiailag gyengített kórokozóját tartalmazza, így ebben semmi meglepő nincs. Érdemes visszakanyarodni a himlőoltás mellékhatásprofiljára, ami igencsak meglepő dolgokat tartalmaz.

A CDC oldalán elérhető adatokból egyértelműen kiderül, az egyetlen klinikai tünet, ami megkülönbözteti a himlőt a majomhimlőtől, ott virít a himlő elleni oltóanyag mellékhatásainak felsorolásában. Nemhogy nem tudnak a tünetről, hanem teljesen normálisnak tartják a limfadenopátiát és a mirigyek duzzadását:

‘A vakcinázást követően számos várt reakció jelentkezik. Ezek a normális reakciók nem igényelnek speciális kezelést, és magukban foglalhatják a fáradtságot, fejfájást, izomfájdalmat, regionális limfadenopátiát, lymphangitist, viszketést és ödémát az oltás helyén, valamint a szatellit elváltozásokat, amelyek jóindulatú, másodlagos vakcina elváltozások a központi vakcinázási léziók közelében. ( 8 ) (Wyeth Laboratories. Dryvax [csomagbetét]. Marietta, PA: Wyeth Laboratories, 1994).’

Az állítás, miszerint a himlő és a majomhimlő klinikai tünetek alapján megkülönböztethető egymástól, hamisnak bizonyul.
A himlő elleni oltás nem változott az évek folyamán, minő szerencse, hogy ez a vakcina a majomhimlő ellen is védelmet nyújt. Na de mi mindent tud még ez a vakcina? A CDC erre is megadja a választ: fertőzést terjeszt!

‘A himlő vakcina élő vaccinia vírusból készül, és védelmet nyújt a himlő betegség ellen. Nem tartalmaz variola vírust, a himlő kórokozóját ( 1 ). Mivel a vírus replikációja és elszaporodása az oltás helyén történik (2–5 nappal az oltás után), a nem szándékos átvitel lehetséges a közvetlenül az oltást követő időponttól a varasodás bőrről való elválasztásáig (körülbelül 2–3 hét) ( 2 ).’

‘Vaccinia vírus átvitele

A vakcina átterjedhet a beoltott be nem gyógyult oltási helyéről más személyekre szoros érintkezés útján, és ugyanazokhoz a nemkívánatos eseményekhez vezethet, mint a beoltottnál. Az érintkezésből eredő esetek vagy ekcéma vaccinatumot (EV) vagy véletlen beoltást eredményeztek, és ezek az esetek körülbelül 5-19 nappal azután fordultak elő, hogy az indexes esetnek való kitettség gyanúja történt ( 17 ). Ezen kívül két olyan esetet jelentettek érintkezés útján történő átvitelről, amely magzati vaccinia kialakulásához vezetett ( 18,19 ) (lásd magzati vaccinia).’

https://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/rr5204a1.htm

Az oldalon elég részletes leírás található a vírus átviteléről, ami számunkra fontos lehet, hogy a beoltottak leggyakrabban a velük közös háztartásban élőket fertőzik meg, akiket ugyanazok a tünetek gyötrik, mint az oltottakat, beleértve természetesen a nyirokcsomók duzzanatát is. Kezd összeállni a kép, ugye?
Még néhány sor az oltásról lentebb.
👇

 

 

A csodavakcina

Minden idők legtöbb szenvedését okozó, ám groteszk módon legünnepeltebb ‘védőoltásáról’ így ír a CDC:

‘A közelmúltban oltási kísérletet végeztek 680 felnőtt bevonásával, akik mindegyike először oltott be ( 10 ). Az oltást követő 14 nap során valamennyien arról számoltak be, hogy valamikor a következő tünetek közül egynél több jelentkezett: fáradtság (50%), fejfájás (40%), izomfájdalmak és hidegrázás (20%), hányinger (20%) és láz , 37,7 ° C-nál vagy 100 ° C-nál magasabb hőmérsékletként határozzák meg (10%). A tünetek időtartamát nem jelentették. A legtöbb helyi tünetet az oltást követő második héten jelentették, beleértve az oltás helyén jelentkező fájdalmat (86%) és a regionális lymphadenopathiát (54%). A beoltottak hozzávetőleg egyharmada eléggé beteg volt ahhoz, hogy alvászavarai legyenek, vagy kihagyja az iskolát, a munkát vagy a szabadidős tevékenységeket.’

A himlőoltás által okozott mellékhatások az enyhe és az önkorlátozótól a súlyos és életveszélyesig terjednek ( 9,12,13,22,23 ). Egyes himlővakcina-reakciók hasonlóak a más vakcinák által kiváltott reakciókhoz (pl. magas láz, anafilaxia és erythema multiforme [EM]). A himlő elleni vakcinációra jellemző egyéb mellékhatások közé tartozik a véletlen beoltás, a szem vakcina, a generalizált vaccinia (GV), az EV, a progresszív vaccinia (PV), a posztvaccinális encephalopathia (PVE) és az encephalomyelitis (PVEM), valamint a magzati vaccinia. Vaccinia-specifikus szövődmények fordulhatnak elő azoknál az oltottaknál vagy azok kapcsolatainál, akiket véletlenül oltottak be vakciniával ( 3,7, 24-26 ).’

Sosem érnénk a végére, ha ezeket részleteznénk, viszont a magatok érdekében szánjatok rá egy fél órát, hogy megismerjétek, a mellékhatásokat, és hogy micsoda kínzó és fájdalmas bőrelváltozásoktól szenvedtek az oltottak, illetve a környezetük:

https://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/rr5204a1.htm

A továbbiakban beszéljenek a képek.
👇👇

 

 

 

 

Mindig a 💉-ról van szó.

Igen, a himlő elleni oltás véd a majomhimlő ellen, nagy szerencsénk van, ugye? 😂
Természetesen a hatóságok éber figyelmének köszönhetően a vakcinafejlesztések nem álltak le, így 2019.-ben egy új himlőoltás is engedélyt kapott.

“Az USA-ban két himlő elleni vakcina létezik. Az újabb, biztonságosabb esetében a kínálat szűkös – a Centers for Disease Control and Prevention képviselői hétfőn azt mondták, hogy a Jynneos oltóanyagból jelenleg több mint 1000 adag áll rendelkezésre, és “arra számítunk, hogy ez a szint nagyon gyorsan emelkedni fog az elkövetkező hetekben”.

Az Egyesült Államok több mint 100 millió adagot tárolt egy másik, régebbi himlőoltásból, az ACAM2000 nevéből is, de a fertőző betegségek szakértői arra figyelmeztetnek, hogy ez nagyobb kockázattal jár a szívproblémák, az agydaganat, a vakság és a legsúlyosabb esetekben (egy az egymillióból) a halálozás szempontjából”.

https://www.yahoo.com/news/yes-smallpox-vaccine-protects-against-120949527.html.

Ne aggódjatok, hamarosan felpörög a gyártása egy “biztonságosabb” vakcinának! Nézzünk már bele, mennyivel is jobb, mint a másik:

“Mivel a klinikai vizsgálatokat nagyon eltérő körülmények között végzik, az egyik vakcina klinikai vizsgálataiban megfigyelt mellékhatások aránya nem hasonlítható össze közvetlenül egy másik vakcina klinikai vizsgálataiban megfigyelt arányokkal, és nem feltétlenül tükrözi a gyakorlatban megfigyelt arányokat. Fennáll annak a lehetősége, hogy a JYNNEOS széles körű alkalmazása olyan mellékhatásokat tárhat fel, amelyeket a klinikai vizsgálatokban nem figyeltek meg.”

“A JYNNEOS egy élő vakcina, amelyet a Modified Vaccinia Ankara-Bavarian Nordic (MVA-BN) törzsből, egy attenuált, nem szaporodó ortopoxavírusból állítanak elő. Az MVA-BN-t elsődleges csirkeembrió-ibroblaszt (CEF) sejtekben tenyésztik, szérummentes, közvetlen állati eredetű anyagot nem tartalmazó táptalajban szuszpendálva, majd a CEF sejtekből kitermelik, tisztítják és koncentrálják több Tangential Flow Filtration (TFF) lépéssel, beleértve a benzonáz emésztést is. Minden 0,5 ml-es adag úgy van összeállítva, hogy 0,5 x 108-3,95 x 108 fertőző egység MVA-BN élő vírust tartalmazzon 10 mM Tris (trometamin), 140 mM nátrium-klorid, pH 7,7 mellett. Minden egyes 0,5 ml-es adag tartalmazhat maradék mennyiségű gazdasejt-DNS-t (≤ 20 mcg), fehérjét (≤ 500 mcg), benzonázt (≤ 0,0025 mcg), gentamicint (≤ 0,163 mcg) és ciprofloxacint (≤ 0,005 mcg).”.

“Valamennyi vizsgálatban nem lehetett kizárni a JYNNEOS-szal való okozati összefüggést 4 SAE esetében, amelyek mindegyike nem halálos kimenetelű volt, és amelyek között Crohn-betegség, szarkoidózis, extraokuláris izomparézis és torokszorítás szerepelt.”.

“A jelentett kardiális AESI-k közül 6 esetet (0,08%) tekintettek a JYNNEOS vakcinázással okozati összefüggésben állónak, és ezek közé tartozott a tachycardia, elektrokardiogram T-hullám inverzió, elektrokardiogram abnormális, elektrokardiogram ST szegmens emelkedés, elektrokardiogram T-hullám abnormális és szívdobogás.””

“A JYNNEOS-t nem értékelték a rákkeltő vagy mutagén potenciál, illetve a hímivarúak termékenységének károsodása szempontjából állatokban.”

“A vakcina majomhimlő elleni hatékonyságára a JYNNEOS immunogenitásából következtettek egy klinikai vizsgálatban, valamint az állatkísérletekből származó hatékonysági adatokból.”

https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&url=https://www.fda.gov/media/131078/download%23:~:text%3DAcross%2520minden%2520három%2520tanulmány%252C%2520kért,JYNNEOS%2520volt%2520fáradtság%2520(33,5%2525)%252C&ved=2ahUKEwjEh9Co_Pv3AhVzBTQIHUerABcQFnoECBAQBg&usg=AOvVaw3J3c6aEzZqhhCAwK9cA-nS

Ennyit arról, hogy az új oltás biztonságos…
Mire alapozva is akarják ezt belénk injektálni? Az eddigi egyetlen ‘majomhimlő-járvány’ lesz a következő vizsgálatunk tárgya.
👇

 

 

Prérikutyák és egyéb állatságok

Valójában a majomhimlő egyetlen feljegyzett „kitörése” 2003 áprilisában az Egyesült Államokban történt. Hat államban jelentettek be megbetegedést, állítólag azokat rágcsálók okozták, amelyeket Ghánából importáltak Texasba. Ez volt az első alkalom, hogy Afrikán kívül jelentettek majomhimlőt, a CDC 2006-ban publikált egy tanulmányt , amelyben elemezte az esetet. A cikk kijelenti, hogy „a vírus emberről emberre terjedéséről azt GONDOLJÁK, hogy főként fertőző száj-garatváladékok útján történik”, bár nyilvánvaló, hogy ezt tudományosan soha nem igazolták. Továbbra is azt mondják, hogy „a vírusról azt VALÓSZINŰSÍTIK, hogy afrikai állatok terjesztették” – más szóval; ez egy újabb fajugrásos kórokozó-mese.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy: „az egyének MPXV-fertőzést kaptak fertőzött prérikutyáktól; emberről emberre történő átvitelt nem dokumentáltak, de a fertőzésnek számos különböző lehetséges forgatókönyve volt, beleértve a légúti és/vagy nyálkahártya-kután expozíciót, a bőrön keresztüli és/vagy oltási expozíciót.”
Nos, adódik egy kis probléma a vizsgálat felépítésével, be is vallották, hogy: „az elemzéseket korlátozta a betegek hiányos jelentése vagy az információk visszahívása. És a tanulmány retrospektív jellege miatt nem tudtunk rendkívül részletes adatokat szerezni.”

https://academic.oup.com/jid/article/194/6/773/864712

Felmerül a kérdés, amennyiben emberről emberre átvitel nem történt, biztosan vírusfertőzésről beszélünk? Az elmélet csődöt mond – a vírusnak terjednie kell, ha nem tud terjedni, akkor halott, és így nem vírus.
A majomhimlő halálozását illetően a CDC kijelenti: „Afrikában a majomhimlőről kimutatták, hogy 10-ből 1 ember halálát okozza, aki elkapja a betegséget”.
Ehhez képest az Egyesült Államokban egyetlen majomhimlővel fertőzött beteg sem halt meg, pedig a CDC a 2003.-as 35. heti jelentésében 71 esetet tart nyilván. Vajon a járványügyiseknek nem megy a matek, vagy minket néznek teljesen hülyének?
A hivatkozásokat tanulmányozva az esetleírások sem stimmelnek, ugyanis a CDC szerint a majomhimlő általában az arcon kezdődik, így az amerikai esetek klinikai képe nem volt összhangban az Afrikában jellemző esetekkel:
‘A kiütések eloszlása és elváltozások a fejen, a törzsön és a végtagokon jelentkeztek; sok betegnél kezdeti és szatellit elváltozások voltak a tenyerén, a talpán és a végtagokon.’

https://web.archive.org/web/20190326232520/https://en.wikipedia.org/wiki/Monkeypox

A jelentés szerint a 35 „laboratóriumilag megerősített eset” mind polimeráz láncreakciós (PCR) „teszttel” történt. A PCR protokoll megköveteli, hogy ismerjék az állítólagos majomhimlő vírus genetikai szekvenciáját. Az idézett tanulmányokon elindulva egy olyan papírt találunk, amely azt állítja, hogy ’67-ben egy indiai beteg varasodásából izolálták a vírust. Az, hogy: „a virionokat differenciális centrifugálással és vírus DNS-sel tisztították meg és izolálták”, sajnos kevés, ha nem tudni, mit tisztítottak meg pontosan, illetve hogyan határozták meg, hogy a tisztított minták virionok? Egy minta nem minta; más beteg és egészséges egyedektől nem vettek mintát, nem végeztek kontrollkísérleteket. Egy vírus a definíciója szerint fertőz és megbetegedést okoz. Addig nem nevezhető vírusnak egy minta, míg a fenti képességeket nem bizonyítják kísérletekkel. Ez sem történt meg, a PCR teszt mögötti szekvencia tehát bármi lehet. Ennél jóval nagyobb probléma, hogy az alkalmazott teszt megállapított diagnosztikai specificitás hiányában nem felel meg a szabványosított irányelveknek, magyarán nem egy klinikailag validált teszt, ami elfogadhatatlan! Ilyen alapon bárkiről hasraütésszerűen állíthatjuk, hogy fertőzött! Akit ez bővebben érdekel, itt olvashat a problematikáról:

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/hogyan_lehet_barkibol_beteget_csinalni

A CDC jelentése pedig itt elérhető:

https://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5227a5.htm

 

 

⚠️ Összefoglaló

Valóban felszámolták a himlőt, ahogy azt a WHO állította még 1980-ban? Ez attól függ, hogy mit jelent a „felszámolás” definíciója. Ha ez a „himlő” elnevezés megszüntetésére utal, ahogyan azt a betegség felismerhető tüneteinek leírására használják, akkor a válasz abszolút IGEN, mivel a név visszavonásra került, és helyébe a majomhimlő (vagy bárányhimlő, kanyaró, rubeola stb…) került. Ha a névhez kapcsolódó tünetek teljes eltüntetésére gondolunk, akkor a válasz egy határozott NEM, hiszen pontosan ugyanazok a betegségtünetek jelennek meg különböző betegségekben különböző néven, és még az ellenük adott rutin védőoltással is megszerezhetőek. A himlő „felszámolása” nem volt más, mint a védőoltás „csodájáról” szóló marketingfogás.

Az akkori események kísértetiesen egybeesnek a mai történésekkel. A WHO agresszív oltáspolitikája, a tömeges oltásokkal embereken való kísérletezés, az orvosoktársadalom engedelmeskedése,… Nincs új a nap alatt, a covid kapcsán egy már bevált forgatókönyv szerint haladtak.

A legnagyobb hiba, amit az emberek elkövettek a covid-19 megjelenésénél, hogy elhitték, van új betegség, van mitől félni. Ne kövessétek el ugyanazt a hibát, tanuljatok az eddigiekből, ellenőrizzétek a forrásokat, és ne engedjétek még egyszer, hogy hülyére legyetek véve!
Kérdezzetek, kérdezzetek, kérdezzetek!

Számos példa van a himlő és rokonai közötti klinikai téves diagnózisra. Így, ahogy a laboratóriumi módszerek elérhetővé váltak, elengedhetetlenné vált, hogy minden klinikai diagnózist ezekkel az új módszerekkel erősítsenek meg. A régebbi tesztek nem tudták megkülönböztetni az egyik “ortopoxavírust” a másiktól, és az újabb tesztek, mint például a PCR, nem használhatók megerősítésre, mivel az eredmények érvényességéhez a betegség magas előfordulási gyakoriságának meghatározására van szükség. A prevalenciát csak klinikai diagnózissal lehet meghatározni, a klinikai diagnózis pedig, amint azt a WHO és a CDC is megjegyezte, laboratóriumi megerősítést igényel. Értitek a problémát?
Ezek azok az ismeretek, amikre szükségetek lehet ahhoz, hogy megvédhessétek magatokat az orvosoktól, sajátítsátok hát el őket, és terjesszétek!

Megmondták, a járványok évtizede jön. A coviddal sem hagytak fel, és újabbnál újabb betegségekkel riogatnak. Elölről kezdődik a maszkolás, a lezárások, az izolálás, ráadásul a majomhimlő tökéletesen alkalmas arra, hogy az Agenda azon részét, ami az állatokat az embertől való végleges elválasztására irányul, véghez vigyék.
Meg is kezdődtek a kényszerintézkedések, folyamatosan beszámoltunk ezekről, csak két példa:

https://t.me/uncutnewshungary/9443

https://t.me/uncutnewshungary/9523

Mindeközben a csatornát olvasó egészségügyi alkalmazottak Európa-szerte számolnak be róla, hogy kiadták a riasztást a majomhimlőre; gyanú esetén meghatározott protokoll lép életbe, kiemelnénk itt az elrendelt 21 napra visszanyúló kontaktkutatást és nyomonkövetést.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy kritikus szemmel figyeljétek az eseményeket, amihez az igazság ismerete nélkülözhetetlen. Reméljük, hasznosnak találtátok a mai nap bemutatott anyagokat, és sikerült új ismeretekkel szolgálnunk nektek.

A cikksorozat ezen része a végéhez ért, egy másik alkalommal tovább boncolgatjuk a majomhimlőt és ami mögötte van; lesz szó a bárányhimlőről, az övsömörről, a funkciónyerés-hoaxról és természetesen igyekszünk bemutatni a tudományon keresztül a modern orvostudomány hazugságait.

 

Cikksorozat vége


Mondanom sem kell, hogy ahogy a koronavírus átverésre és a diktatúra felszámolására, a monkeypoxra és a háborúra is az alaptörvény érvénytelensége a jogi megoldás.

Ehhez csak egy nyilatkozatot kell kitöltened és megértened a jogi alapokat:  https://eletertesszabadsagert.hu/jogi-hatteranyag/

jogi nyilatkozat: https://nyilatkozat.hatalyosjog.hu/

 

Segítsd a felvilágosítást egy megosztással!

Szólj hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük